Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a főiskolai éveim alatt kiváló tanároktól sajátíthattam el a szakma alapjait és emellett számtalan kapu nyílt meg előttem mind a művelődésszervezés, mind a felnőttképzés területének kiváló szakembereivel való megismerkedésre.

Azért szeretek erre a szakra járni, mert a pezsgő kulturális élet megszínesíti a mindennapokat, illetve volt lehetőségem kipróbálni magamat oktatási asszisztens demonstrátorként.

Az andragógia szak gyakorlatias, sokszínű, olyan dolgokat is tanít, amit az élet bármely területén hasznosítani tudunk. Megtudtam, mit akarok és legfőképpen azt, hogy hogyan érhetem el. Terveket, álmokat, utat találtam magamnak, ami az élet egyik legszebb felfedezése. “Szervezzük” az életünket, melyet a Kodolányitól kapott alapokkal kezdhetünk el.

A Debreceni Egyetem hallgatójának lenni életem eddigi legmeghatározóbb élménye volt, mind magánéletileg, mind pedig szakmailag. Egyértelműen kijelenthetem, hogy a Debreceni Egyetem a lehetőségek egyeteme, amiben az Andragógia Tanszék is vitatatlanul az élen jár. Az oktatók részéről olyan támogatást kaptunk hallgatóként, ami számomra például lehetővé tette a Hallgatói Önkormányzatban való munkálkodást, később pedig segítséget kaptam, hogy a szakmai gyakorlatom után folytathassam a munkát a Főnix Rendezvényszervezőnél. A tanszék tanórái és rendszeres szakmai programjai olyan tapasztalatokkal és tudással láttak el, amelyeket ma már Debrecen egyik legnagyobb rendezvényszervező cégénél kamatoztathatok.

A továbbtanulás előtt állva egy kisebb lélektani drámán mentem keresztül, mert a kultúra, a kommunikáció, a társadalom, a PR és a marketing egyaránt és egyformán érdekelt. Amikor megpillantottam az andragógiát a szakok között, rögtön tudtam, ha emellett döntök, a fentiek között egyáltalán nem is kell választanom. A tanulmányaim alatt rájöttem, jobb helyre nem is sodorhatott volna az élet, hiszen itt tanultam meg, hogy „tanulni sohasem késő”. Az andragógia olyan széleskörű tudásalapot biztosított számomra, amelynek hála számos különböző területen képes voltam megállni a helyem, ráadásul megtanultam, hogy a tudásom folyamatos bővítésével bármit el tudok érni. Ma egy országos hírű informatikai oktatóközpont képzési és stratégiai vezetőjeként egy számomra korábban teljesen ismeretlen területen tevékenykedem, ahol nap mint nap számos kihívással nézek szembe. Meggyőződésem, hogy a rugalmasság, a nyitottság és a tanulni-akarás tesz képessé minderre. Ezeket az útravalókat pedig a Debreceni Egyetem andragógia szakán gyűjtöttem össze.

Nemcsak a diplomámat köszönhetem a főiskolának. A TKTK kiemelkedő lehetőséget nyújtott számomra a gyakorlati tudás elsajátításához. Már tapasztalatból tudom, hogy a munkaerőpiacon többszörös előnyben indulnak azok az emberek, akik valódi gyakorlati tudással érkeznek, amit én a szaktól megkaptam és amiért nagyon hálás vagyok.

Andragógusnak tanulni annyit jelent, hogy megszerzed a szakmához szükséges kulturális, gazdasági, jogi és pedagógiai ismereteket. Mindezek ugródeszkaként szolgálnak majd a munkaerőpiac valamennyi szegletében.

A művelődésszervező képzés megfelelő alapot adott ahhoz, hogy 3 éven belül vezető pozíciót töltsek be a közművelődés területén. Immár 15 éve vezetek egy városi művelődési házat.

Emberi erőforrás tanácsadó mesterszakon szerzett kitüntetéses diplomámmal szinte azonnal versenyképes helyzetbe kerültem a munkaerőpiacon. Munkám során azt tapasztalom, hogy egyre inkább felértékelődik a HR-képzés nyújtotta tudás. Az emberi erőforrás menedzsment a modern üzleti tudományok egyik legfontosabb ága lett, a munkáltatók igénylik azt a fajta támogatást, amit a szakma nyújtani képes.

Az andragógia alapszak és kulturális mediáció mesterszak életem legjobb döntése volt. Olyan sokrétű tudásra és gyakorlati ismeretekre tettem szert, amelyet más szakon nem tudtam volna megszerezni. Megtiszteltetés, hogy a szakma legjobbjaitól tanulhattam és magánemberként is mindig mellettem álltak. Többet kaptam itt, mint egy diplomát. Ez alatt az 5 év alatt megtudtam, mire vagyok képes és mit szeretnék az elkövetkezendőkben csinálni. Életre szóló élményeket szereztem és számos barátságra tettem szert. Mindenkinek ugyanezt tudom csak kívánni!

Nem az andragógia pályán képzeltem el a jövőmet, viszont az élet erre sodort. A szakmai tudás, a tanárok képzettsége, a gyakorlatorientált kurzusok igazolják, hogy már a mesterszak elvégzése előtt el tudtam helyezkedni egy multinacionális cégnél. Köszönöm a sok támogatást!

Érdekesnek tűnhet, hogy a bizonytalanság milyen biztos pontot tud kitűzni maga elé. Ez a biztos pont annyit jelent, hogy látunk az alagút végén egy fényt, azonban az utat még nem. Mert nem tudjuk, hogyan és milyen áron jutunk el arra a pontra. Ezt nevezhetjük belső sugallatnak, égi jelnek, kíváncsiságnak. Vagyis van egy jobb szó. Hivatásnak, amire születtünk.
Nekem 5 évre volt szükségem, hogy megtaláljam a sajátomat, hogy kiforrja magát. A lelkemben mindig megvolt ez a hang, de ha nem talál válaszra, talán csak évekkel később, vagy talán soha sem tudom meg mire születtem. A hivatásnak, mint szónak, hatalmas ereje van, számomra jelent elhivatottságot, célt, kihívást, izgalmat, szeretetet és mindenek felett: erőt. És igen. Ezt kaptam az Intézettől, az andragógus képzéstől. Helyet, ahol alakulhatok, a személyiségem, a hivatásom, a célom, a jövőm. Már tudom, ki vagyok, és mit akarok az élettől. Már tudom, hogyan segíthetem embertársaimat, a környezetemet, a társadalmat, az országot, a világot. És boldog vagyok attól a nyugodt érzéstől, hogy megtaláltam a szerepemet. Életemben először nem félek élni és nagyot álmodni, nem félek szembe nézni a kihívásokkal és a sorssal. Mert minden ismerettel, tapasztalattal, érzéssel együtt tudom: bármire képes vagyok, és bármire képesek vagyunk annak érdekében, hogy a szeretett szakmánkat ápoljuk, őrizzük, megéljük.

A csoporttársaimnál talán kevésbé tudatosan kerültem a néprajz és művelődésszervező szakokra. Jogásznak készültem, de egyszer sem bántam meg, hogy végül „csak” ide vettek fel. Az egykori csoporttársaimmal rendkívül széles spektrumban helyezkedtünk el, de mindannyian a művelődésszervező diplománk segítségével. Van, aki a klasszikus művházas vonalat képviseli, van, aki fiatalokkal dolgozik, más civil területen, vagy épp a médiában, többen közművelődéssel foglalkoznak, néhányan HR-rel, mások vállalkoznak, én pedig a pályázatok területén helyezkedtem el. Jó választás ez a szak mindenkinek, aki keresi a helyét, mert úgy gondolom, nem ad olyan specializáltságot, mint pl. egy mérnöki képzés, pont ezért lehet szinte akármire használni humán területen.
Mindent összevetve: egy percig nem bánom, hogy nem jogász lett belőlem, sőt! Az öt év alatt fantasztikus barátságokat kötöttünk a csoporttársakkal, illetve a Nullpont Kulturális Egyesület akkori tagjaként a velünk együtt dolgozókkal. Ha összejövünk a barátokkal, órákat tudunk nosztalgiázni az egyetemi évekről, pedig még csak 29 évesek vagyunk, nem is tudom mi lesz velünk 60 évesen…
A munka mellett alapítottunk egy egyesületet, szintén az egyetemi barátokkal, amivel nemzetközi programokat bonyolítunk, valamint a feleségemmel épp most építünk egy sörfőzdét és egy gasztro brandet, reméljük mindannyiunk örömére
Ezúton kívánok boldog 60. születésnapot a tanszéknek, és szeretném megköszönni a tanároknak és az egykori csoporttársaknak mindazt a csodálatos öt évet, amit a Debreceni Egyetemen eltölthettem velük.

Elmondhatom, hogy a munkám a hobbim és remélem, hogy bárhogy is változik a szak neve, a hallgatók ugyanúgy pozitívan tekintenek vissza majd, mint most én.

A képzéseink életszerűsége, gyakorlatorientáltsága és változatos tartalma az, ami elsőként eszembe jut a szakjainkról. A munkaerőpiacon sokrétű munkakörökben tudnak végzett hallgatóink elhelyezkedni, melyet az elmúlt évek példái is jól bizonyítanak.

Nekem a szakunk azt jelenti, hogy “Tudás – Műveltség – Életminőség”.

Képzésünk versenyképes tudást nyújt a jövő kihívásaihoz.

„Munkaerőpiac, életpálya-orientáció, HR és tanácsadás,” – ezek a kulcsszavak határozzák meg a képzésünket. Az ún. Integrált Emberi Erőforrás Tanácsadás (IEET) keretében gondolkodunk, ami a gyakorlatorientáltságot, a valós munkaerő-piaci felkészítést, a művelt szak- és emberképzést, valamint a humán értékteremtést jelenti.

Nagyon fontosnak tartjuk tanítványaink elhelyezkedését, ehhez minden segítséget megadunk. Az emberi erőforrás tanácsadó mesterszakunkon végzettek segítik jelenlegi hallgatóinkat a kedvező munkahely vagy gyakornoki állás megtalálásában.

A Kulturális mediáció mesterszakunk keretében kollégáimmal olyan összehangolt képzésre törekszünk, mellyel hallgatóink megfelelhetnek a kultúraközvetítés legújabb kihívásainak, biztonsággal alkalmazhatják azokat a módszereket, melyek a felnőtt korosztály számára is nyitottá és elérhetővé teszik a különböző művészeti programok élményszerű befogadását. Ahogy a technika fejlődik, a látogatói igények is változnak, ezért látom, hogy a kulturális szakemberek képzésében is a naprakészség az egyik legfontosabb szempont!

Az egyik leguniverzálisabb és leginkább gyakorlatorientált bölcsész képzés. A szakmai gyakorlat során sok hallgató már az egyetemi évek alatt megtalálja leendő munkahelyét.

Sokoldalúság, rugalmasság, megújulni tudás képessége, ezekkel a szavakkal talán jól jellemezhetőek a szakjaink és az itt végzett hallgatók. A munkánk eredményességét mutatják a sikeresen elhelyezkedett tanítványaink, akik szívesen jönnek vissza hozzánk beszámolni a tapasztalataikról és átadni a tudásukat az épp képzésben lévő hallgatóknak.

A tanulmányi, majd a szakmai sikerek nagyrészt magukon a hallgatókon múlnak. Az ő szorgalmukhoz, elkötelezettségükhöz, eredményességükhöz az oktatók és intézményeik évtizedek óta jelentősen hozzájárulnak.

A szakos képzésünk az elmúlt 60 évben folyamatosan tudta bizonyítani azt a megújulási képességet, amelyet a művelődés és felnőttképzés szervezésével kapcsolatos szakmák is igényelnek. Széleskörű elméleti alaptudásra épített, gyakorlati készségeket kialakító képzésünkkel a nálunk végzett szakemberek hosszútávon sikeresen alkalmazkodnak a munkaerő-piaci kihívásokhoz, és számos területen hatékonyan tudják alkalmazni tudásukat.

Széchenyi igazsága a kiművelt emberfőkről ma is helytálló: azok az országok sikeresek ahol széleskörű és változatos a felnőttképzés. Magyarország jövője elsősorban azon múlik, hogy képesek vagyunk-e minél több emberrel megértetni az élethosszig tartó tanulás fontosságát.