Győr mindig is jelentős iskolaváros volt. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a XVIII. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Az 1718-ban létrehozott jezsuita Akadémia hittudományi, bölcseleti és jogi képzést nyújtott, s 1745-től világi hallgatók is tanulhattak az intézményben. A Győri Királyi Akadémia 1776-ban kezdte meg működését. A jogtudomány és a magyar irodalom olyan jelentős személyiségei folytatták tanulmányaikat Győrött, mint Deák Ferenc, Csányi László (1848-ban Széchenyi István után a közlekedési és közmunkaügyi miniszter) és Mikszáth Kálmán. Az akadémia kisebb nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig, 1892-ig működött a városban.
1968 a következő jelentős időpont. Ebben az évben alapították intézményünk közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. A főiskola a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett – akkori szóhasználattal – mérnököket. Ekkor épült fel a Mosoni Duna festői szépségű kanyarulatában, a barokk belvárostól néhány percnyi sétaútra az az épületegyüttes, amely – Magyarországon párját ritkító kivételként – eredetileg is felsőoktatási célokra épült. Az intézmény 1986-tól viseli a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István nevét.
Az egyetem a város és a térség gazdaságát, társadalmát a képzési spektrum folyamatos színesítésével szolgálta és szolgálja a jövőben is. Az 1990-es évek elejétől a mérnöki tudományok mellett a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent az oktatási kínálatban. 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezése révén a jogi képzés, a jogász szak is visszatért a városba, s 2002-től a Széchenyi István Egyetem saját jogon indított szakja lett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Győri Tagozatának 1995-ben történt integrálásával az ezredforduló időszakára ténylegesen létrejött egy olyan universitas, amely hallgatói létszámával, oktatói karának tudományos minőségével, képzési kínálatának sokszínűségével kaphatta meg 2002. január 1-jével az egyetemi rangot. A sikerben meghatározó az Universitas-Győr Alapítvány szerepe. Az alapítvány 1990-től segíti, ösztöndíjakkal és költségtérítésekkel támogatja a győri egyetem tudományos hátterének megteremtését.
Alapképzési szakjaink (BA, BSc) általában 7 félévesek, s közvetlen elhelyezkedési lehetőséget is kínálnak a hallgatóknak. A végzettek másfél- vagy kétéves mesterképzésben (MA, MSc) folytathatják tanulmányaikat, amely a klasszikus egyetemi szintű diplomát adja. Egyetemünkön a hallgatók – felkészültségük kiteljesítése érdekében – más szakok tantárgyai közül is választhatnak, s párhuzamos képzésben tanulhatnak. Így pl. a közgazdászok jogi vagy mérnöki ismeretekkel is bővíthetik tanulmányaikat. A közel tizenkétezer nappali tagozatos hallgató mellett ötezren levelező vagy távoktatási szakokon tanulnak. Képzési kínálatunkban az internetes távoktatási forma is megtalálható.
Dinamikusan fejlődő egyetemként folyamatosan megújítjuk képzéseinket, a térség gazdaságával, a munkaadókkal eredményes kapcsolatot alakítottunk ki. Sikeres pályázatokkal, több térségbeli céggel együttműködve olyan tudományos-kutatási programokat indítottunk, amelyek bizonyítják, hogy a győri egyetem és a győri, a térségi gazdaság kapcsolata szoros. A tanulmányi erőfeszítéseket, a jó felkészültséget elismerő munkaerő-piaci háttér kedvezően befolyásolja a győri egyetem szakjain végzettek elhelyezkedési lehetőségeit. Győr városa, a környező térség motiválóan színes tanulmányi helyszín. A képzési versenyben a Széchenyi István Egyetemnek már nem a hazai piacon kell bizonyítania, hanem olyan multinacionális cégek szintjén, mint például az Audi, a NOKIA vagy a Philips.
A mai Széchenyi István Egyetem 1968-ban kezdte meg működését Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF) néven, akkor még Budapesten is működő tanszékekkel. Kinevezéséről az 1968. évi 16. sz. törvényerejű rendelet és a 1018/1968. (VI. 4.) Korm. sz. határozat döntött.
A Győrben lévő intézményrész 1974 őszén már az új épületben kezdte meg a tanévet. A főiskola könyvtárát szintén ebben az évben, március 1-én nevezte ki az akkori igazgató önálló szervezeti egységnek a 338/1974. számú ügyiratban. Ezzel a lépéssel a főiskola könyvtári hálózatának központja lett. Végleges helyére, az új igazgatási épületbe csak 1977 nyarán költözött, aminek alsó két emeletét kapta meg a könyvtár. Raktárat valamivel később kapott, az épülethez tartozó kollégium elkészültekor, aminek a földszintje lett erre a célra kialakítva. Az új főiskolai épületek elkészültéig több különálló helyiségben működött intézményünk. Egy közeli házban volt a kölcsönzés és az egyik raktár, a másik raktár pedig a mellette lévő épületben. A folyóirat-olvasó is egy különálló épületben állt az olvasók rendelkezésére.
Az új könyvtár alapterülete 800 m2, a raktáré 283 m2; az olvasói térben szabadpolcon vannak a könyvek, 100 ülőhely áll az olvasni/tanulni/kutatni vágyók rendelkezésére. A Győrbe áttelepülő egységek könyvtárai beolvadtak a főiskolai könyvtárba. 1978-tól 1996-ig országos kötelespéldány-szolgáltatásból is részesült a könyvtár. Szolgáltatásaink körét bővítette az 1981. októberétől 1989-ig szervezeti egységünkhöz tartozó Közművelődési Titkárság és a Győri Fordító Iroda, az OMIKK 8. kihelyezett irodája.
1983-ban a Művelődési Minisztérium Könyvtári Osztálya az országos feladatkörű szakkönyvtárak közé sorolta a könyvtárat. Az 1986. évi 13. sz. törvényerejű rendelet alapján a KTMF felvette Széchenyi István nevét.
Az első számítógépek a 90-es évek elején jelentek meg a könyvtárban, akkor még a folyóirat-jegyzék elkészítésére és az igazgatói levelezésre szolgáltak. A könyvtári munka számítógépesítése 1992-ben kezdődött. Ehhez egy hat személyi számítógépből és egy szervergépből álló lokális hálózatot építettek ki, amihez a keretet a Felsőoktatási Elektronizációs Program könyvtári részének kidolgozása biztosította. Az 1993-ban meghirdetett felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alap (FEFA/2) pályázatán nyert összeget a könyvtár a számítógépes hálózatának kiépítésére, valamint hardver és szoftver eszközök beszerzésére fordította. Ennek eredményeképpen került sor – több más rendszer kipróbálása után – 1994. decemberében az ALEPH integrált könyvtári rendszer 300-as verziójának installálására, amihez 12 számítógépes munkaállomás, 5 olvasói lekérdező terminál, valamint egy CD-torony kapcsolódott.
Az állomány számítógépre vitele 1995-ben kezdődött, párhuzamosan a kurrens és a retrospektív feldolgozás. 1997 óta működik a folyóirat modul, 2001 óta pedig a kölcsönzés is számítógéppel történik. Az 1994-ben a Mellon Alapítvány pályázatán nyert pénzből kialakítottuk az elektronikus állományvédelmi rendszert. 1997 óta van webszervere a könyvtárnak, ám ekkor még csak a főiskola honlapjáról volt elérhető a katalógus. 2002-től van saját honlapunk, a http://lib.sze.hu.
A könyvtár informatikai rendszere folyamatosan bővült és korszerűsödött a különböző pályázatoknak köszönhetően. Ennek keretében a régi terminálok helyébe modern PC-k kerültek, bővült a szerver, valamint 2000-ben az ALEPH grafikus felületű 500-as verziója váltotta föl a korábbi verziót. 2004 és 2006 nyarán újabb frissítés történt, jelenleg az 506.16.02-es verziót használjuk.
2002. január 1-én új fejezet kezdődött életünkben: évekig tartó igyekezet eredményeként a Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján főiskolánkból egyetem lett, így könyvtárunk egyetemi könyvtárrá vált. Ez újabb feladatokat rótt ránk, de lehetőségeket is nyújt számunkra.
A Könyvtár életében a 2011-es év újabb nagy mérföldkő volt. A TIOP 1.3.1-07/1-2F-2008-0003 azonosítószámú projekt komplex egyetemfejlesztése tette lehetővé egy új, modern, minden igényt kielégítő könyvtár építését. Az építéssel párhuzamosan a szolgáltatásokat a használók igényeihez és a kor követelményeihez igazítva folyamatosan fejlesztettük. Ehhez a TÁMOP 3.2.4-09/1-2010-0013–as azonosítójú, „A Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárájának útja a web 2.0-ás szolgáltatás felé” című pályázat adta meg a lehetőséget.
Az új könyvtár 2011. március 1-jétől heti 54 órában fogadja a látogatókat. Az Egyetemi Könyvtár tudásközvetítő, tudásmegosztó tevékenysége 2012-es évben alakult ki véglegesen. A közel 4500 négyzetméteren működő könyvtárban 250 számítógépes munkaállomás, kb. 750 ülőhely, 300.000 dokumentum (könyvek, szakdolgozatok, PhD dolgozatok, szabványok, CD, DVD), közel 500 folyóirat (magyar és idegen nyelvű), tanulásra, pihenésre alkalmas leválasztható terek, 6 db 3 fős médiafülke és 15 egyéni kutatószoba áll a könyvtárhasználók rendelkezésére. A könyvtár teljes állománya elérhető a HunTéka könyvtári integrált rendszeren keresztül. A nyomtatott dokumentumok mellett a 41 online adatbázis az egyetem képzési kínálatát teljesen lefedi. Ezek nagy része az egész egyetem területén, kisebb része pedig a könyvtárban érhető el.
A Széchenyi István Egyetem Könyvtára felsőoktatási szakkönyvtárként az Egyetem oktatóinak, hallgatóinak, az itt dolgozó munkatársainak, nyilvános könyvtárként a régióban folyó oktatás és kutatás iránt érdeklődők szakirodalmi igényeinek minél hatékonyabb kielégítését tartja fő feladatának, amit minőségi dokumentumállománnyal és szolgáltatásokkal, illetve jól képzett munkatársakkal tud elvégezni.
Az Egyetemnek a Könyvtár az oktatást és kutatást korszerű eszközökkel támogató háttérintézményeként maradéktalanul eleget tesz alapfeladatainak. Az Egyetem oktatása és tudományos tevékenysége igényli leginkább a szakirodalmi információs hátteret. A hallgatók képzése, új szakok és képzési formák megvalósításának egyik fontos feltétele a könyvtári háttér, amely egyrészt a dokumentumtermés folyamatos és visszamenőleges gyűjtését, feltárását, másrészt a technikai, informatikai hátteret szolgáltatja. A modern, szép környezet megfelelő helyet biztosít konferenciák, továbbképzések és e-vizsgák lebonyolítására is.
Szolgáltatások:
» Alapszolgáltatások: beiratkozás, kölcsönzés, helyben használat, tájékoztatás,
» Online elérhető szolgáltatások: könyvtári katalógus, hosszabbítás, előjegyzés, online tájékoztatás, online játéktér, hasznos linkgyűjtemény, adatbázisok
» Honlap szolgáltatásai: öregbetűs honlap, angol, német nyelvű változat, virtuális séta,
» Könyvtárközi kölcsönzés,
» Használó képzés: tantervi keretek között és igény szerint egyéni/csoportos formában is,
» Innovációs tanácsadás: információbróker szolgáltatás, szellemitulajdon-védelmi tanácsadás,
» Szakreferensi hálózat működtetése: közvetlen kapcsolattartás a tanszékekkel,
» Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis építése, szakmai felügyelete
» Fénymásolás, nyomtatás, szkennelés
A szolgáltatások fejlesztésére irányuló tevékenységünk folyamatos. Az Egyetemi Könyvtárban intenzív, minőségi szakmai munka folyik azért, hogy minél magasabb színvonalon tudjuk kiszolgálni a könyvtárhasználókat. Szellemi és emberi kapacitásainkkal igyekszünk megfelelni az Egyetem vezetésének, az oktatóknak, a munkatársaknak, a hallgatóknak, a külső olvasóknak és nem utolsó sorban a szakmánknak.
A tervek természetesen igazodnak az egyetem jövőbeli oktatási, kutatási elképzeléseihez; a képzési kínálat változásait a könyvtár állománya is tükrözni fogja, mint ahogy eddig is tette. Célunk egybecseng a Széchenyi István Egyetem avatójára megfogalmazott gondolatokkal:
“Az intézmény a valóságból fakadó válaszokat adjon a harmadik évezred kihívásaira”
A kar története több, mint kétszáz évre nyúlik vissza. 1778. július 1-jén nyílt meg a Ratio Educationis rendelkezései alapján Győr város Nemzeti Iskolájában a történelmi Magyarország második mesterképző tanfolyama. Tradicionálisan Nyugat-Magyarország tanítójelöltjei és tanítói látogatták az intézményt, de szép számmal gyarapították mesterségbeli tudásukat Kolozsvárról, Munkácsról, Felvidékről érkezők is.
1875. október 20-án megnyílt az Állami Tanítónőképezde, Trefort Ágoston kultuszminiszter rendelete alapján, majd a miniszteri rendelettel előírt négyéves tantervű tanítóképzés Győrött 1893-ban kezdődött. A tanítóképző intézet a magyar tannyelvű iskolákban érvényes képesítés mellett 1927-től horvát, majd 1928-tól német tannyelvű elemi iskolában való tanításra is adott ki diplomát.
A középszintű tanítóképzés országosan az 1958. évi rendelettel szűnt meg. Győr város első felsőfokú oktatási intézménye, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet 1959. szeptember 14-én kezdte meg működését. 1975-től az intézmény tanítóképző főiskola lett, majd 1978-ban, a győri tanítóképzés 200. évfordulóján felvette a tudós pedagógus, iskolaszervező Apáczai Csere János nevét.
A szakkollégiumi rendszert 1975-76-ban vezették be. A hallgatók a tanítói alapszak teljesítése mellett a szakkollégiumok több csoportjából választottak. Már a 60-as évektől a Népművelési ismeretek kötelező tantárgy volt a tanító szakosok számára. Ez 1974-től A közművelődés szervezete és intézményrendszere nevű gyakorlattal egészült ki, mely rendszeres látogatásokat jelentett művelődési intézményekben. Az 1975/76-os tanévtől a szakkollégiumi rendszer bevezetésével népművelés, majd 6 féléves közművelődés szakkollégiumot választhattak a tanító szakos hallgatók. A képzés célja az volt, hogy a falusi tanítók alkalmassá váljanak településükön a kulturális élet szervezésére.
1994-től főiskolai szintű négyéves művelődésszervező szak indult nappali és levelező tagozaton. Ettől az időszaktól az alábbi, kultúraközvetítéshez kapcsolódó képzéseket indítottuk:
» 1994/95. tanító-művelődésszervező szak, nappali, 8 félév
» 1995/96. művelődésszervező szak, levelező, 6 félév
» 1995/96. felnőttképzési és művelődési menedzser egyetemi szak, a pécsi JPTE kihelyezetett tagozata
» 1996/97. szociálpedagógus-művelődésszervező, nappali, 8 félév
» 2006/2007. andragógia BA szak, 6 félév (ebből művelődésszervező szakirány 2 félév)
» 2008/2009. emberi erőforrás tanácsadó MA szak, 4 félév
» 2012/13. kulturális mediáció MA szak, 4 félév.
Az 1999/2000. tanévben az intézmény integrációjára kerül sor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Karaként működött 15 éven keresztül. A felsőoktatás racionalizálásának céljából 2016. január 1-jétől Győrben megvalósult az „Egy város-egy egyetem” koncepció, jelenleg a Széchenyi István Apáczai Csere János Karán belül a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Intézet gondozza a kultúraközvetítéshez kötődő képzéseket.
Az egyetem Barsi Ernő Szakkollégiuma honismereti, gyógypedagógiai, környezet- és egészségvédelmi szakosztállyokkal működik. A Szakkollégium célja a környezeti és társadalmi problémákra érzékeny hallgatók összefogása, szakmailag is igényes értelmiség kinevelése, olyan közösség létrehozása és fenntartása, amely tagjait az önképzés, az intellektuális nyitottság és az értelmiségi értékeken alapuló cselekvés felé irányítja, illetve kiemelt feladatának tekinti a társadalmi felelősségvállalás eszményének közvetítését.
Ha:
» gyakorlatiasabb tudásra vágysz,
» szereted a kihívásokat és a jó társaságot,
» kapcsolatot építenél szakmabeli emberekkel
» részt vennél kirándulásainkon szűkebb és tágabb hazánkban,
» részt vennél a szakkollégistáknak kiírt kurzusokon
Jelentkezz a Barsi Ernő Szakkollégiumba!
ÖNKÉPZÉS + HAGYOMÁNY + GYAKORLAT
A Szakkollégium olyan programokat működtet, amelyek hiányoznak az egyetemi oktatás kínálatából. A hallgatók egyéni kutatómunkájának támogatásán túl társadalmi és közösségi kérdésekkel foglalkozó kurzusokat, előadássorozatokat, néprajzi jellegű, kutató terepgyakorlatokat, kirándulásokat szervez.
“A szeretet sugározzon mindenüvé. Mert szeretet nélkül nem lehet sem muzsikálni, sem tanítani, sem írni. Szeresse mindenki az övéit, saját népét és értékeit, hogy a másokét is szeretni tudja.” (Dr. Barsi Ernő a Rábaköz és a Bükkalja néprajzkutatója, zenetanár, ref. lelkész, a Kar legendás oktatója)
A Széchenyi István Egyetem a MAB 2003/7/II./1/1.sz. határozata alapján doktori képzést indított 2004 februárjától „Gazdaság, jog, regionalitás és társadalom az integrálódó Közép-Európában” címmel. Az Iskola 2008. szeptember 1-je óta Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola néven működik.
A doktori iskola és az ahhoz kapcsolódó kutatási program célja a kelet-közép-európai térség jövőbeli együttműködési irányainak, illetve az azokat ösztönző és gátló tényezők feltárása. Missziónk továbbá keresni a gazdasági, társadalmi és intézményi kapcsolatok beágyazásának feltételeit, hiszen ha a gazdaság és társadalom különféle szereplőiben egyre erőteljesebb az egymásra utaltság igénye, annál élőbbek lehetnek a jövőbeli kooperációk, s azok sikerei tartóssá válhatnak, segítve ezzel magát az európai integrációt.
Szükséges tehát kutatni a jelenlegi és a jövőbeli térségi együttműködéseket. Mindezek azonban csak megfelelő gazdasági környezetben válhatnak stabillá, így nélkülözhetetlen ennek tanulmányozása, valamint az alakításában részt vevő szereplők (Európai Unió, államok, területi, helyi közösségek, civil társadalom) magatartásának vizsgálata, azok nagytérségi összevetése. Az elemzésekben egyre nagyobb jelentőséget kapnak a regionális tényezőkön túl a piaci kapcsolatok, a vállalati együttműködések, azok irányításának humán faktorai, valamint a különféle szintek stratégia alkotásának és megvalósításának tanulmányozása.
A szervezett képzés során (I-VI. félév) alapozó és szakmai tantárgyak segítik a hallgatók tudományos munkáinak elméleti és módszertani megalapozását. Válaszható tárgyak széles skálája nyújtja az ismeretbővítéseket, szakmai többleteket. A képzéshez szervesen kapcsolódnak tudományos konferenciák, műhelyviták, valamint publikációs lehetőségek (évkönyv, folyóirat), de rendszeresen hívunk külföldi előadókat, akik egy-egy új kutatási irányt, tudományos problémát mutatnak be. Támogatjuk a hallgatók külföldi tanulmányútjait, publikációs lehetőségeit. Folyamatosan biztosítjuk, hogy kutatási programokban részt vegyenek.
Az Iskola jól szervezett, a hallgatókkal való foglalkozást a témakörök elismert kutatóit, oktatóit alkotó témavezetők segítik, folyamatosak a konzultációs lehetőségek, szakmai tájékoztatások.
Az eredményességet jelzi, hogy az Iskolában az alapítás óta (2004) minden ötödik hallgató eljutott a fokozatszerzésig (23%). Éves szinten 13-15 hallgató kerül felvételre, ebből 3-4 fő az állami ösztöndíjas, a többiek levelező képzésben vesznek részt a programban.
A honlapon széles körű naprakész információkat nyújtunk az ide látogatók számára az Iskola működésével kapcsolatban: hírek, szabályzatok, oktatók, elérhetőségek, felvételi hírek, hallgatók, oktatási anyagok, konferenciák, fokozatszerzési eljárások dokumentumai: http://rgdi.sze.hu/kezdolap