A Budapesti Gazdasági Egyetem, az ország egyik legnagyobb, közel 20 000 hallgatóval működő alap és mesterfokozatú képzést folytató felsőoktatási intézménye, amely hivatásának tekinti a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés szintjén megvalósuló színvonalas, minőségi oktatást is. Az egyetem a felsőoktatás integrációs folyamata keretben 2000 január 1-én jött létre, akkor még Budapesti Gazdasági Főiskolaként, a három addig önálló intézményként működő budapesti gazdasági főiskolák és a tagozatként működő zalaegerszegi tagozat egyesítésével. A három főiskolából, valamint az ugyancsak karként integrálódó zalaegerszegi tagozatból 4 karral rendelkező intézmény 2016-ban nyerte el a Budapesti Gazdasági Egyetem címet. (BGE)
A BGE karaként működő Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar (KVIK), szerves része lesz a 2017 szeptemberében induló, az andragógia képzést felváltó, de fontos elemeit megőrző, új szakként induló közösségszervezés szak. A Kar, korábban önálló főiskolaként, 1969, tehát közel 50 éve a magyar kereskedelem, vendéglátás és az idegenforgalom felsőfokú képzést, képesítést és végzettséget nyújtó szakmai központja. Alapdiplomát eredményező, főiskolai szintű vendéglátó és idegenforgalmi, turisztikai képzés Magyarországon, először ennek a Karnak szakmai elődje keretében indult, de a Kar központi Alkotmány utcai épülete, már a 19. század utolsó évtizedeitől mindig bázisa volt a különböző közép és felsőfokú, vagy akadémiai kereskedelmi képzéseknek.
Az 1960-as évek végétől gyorsuló fejlődésnek indult hazai kereskedelemmel, vendéglátással, valamint az eleinte lassabb ütemben is, de ugyancsak bővülő belső és külső idegenforgalommal párhuzamosan induló főiskolai szintű szakmai képzéssel lépést tartva, 1975-76-ban megkezdődött a középfokú szakközépiskolák, szakoktatók, valamint a különböző szakképző tanfolyamok tanulóinak, hallgatóinak gyakorlati képzésére felkészült szakoktatók képzése. Ezt követően 1976-ban, tehát több mint 40 éve indult meg, az akkor még főiskolai szintű, eleinte üzemgazdász, később már közgazdász tanári végzettséget és képesítést eredményező kiegészítő tanárképzés. A képzés nappali és rész idejű levelező rendszerben folyt párhuzamosan. A kiegészítő jelleget az adta, hogy szemben a szakoktató szakkal, kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szakos közgazdász tanári képesítést, csak az alapszakkal együtt, vagy ennek birtokában ezt követőn szerezhettek a hallgatók.
A pedagógus képzés indításával párhuzamosan jött létre 1975-ben a mai Üzleti szakoktató és Pedagógiai Intézet elődjeként a pedagógiai tanszék. A bolognai modell bevezetésével összhangban, a felsőoktatási törvény mesterfokozatú (egyetemi) szintre emelte a tanárképzést, vagyis ettől kezdve közismereti és u.n. szakmai tanári képesítés csak mester szintű képzés útján szerezhető. A budapesti gazdasági főiskolák integrációjával, majd a bolognai modell bevezetésével a Karon, a korábbi pedagógiai tanszék bázisán szerveződött Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet lett a felelős és irányítója az egyetemen folyó tanár és szakoktató képzésért, valamennyi karon a testnevelésért és sportért. Ennek megfelelően az intézetnek két tanszéke van, mégpedig a pedagógus képzésért és a testnevelésért felelős egységek.
A közösségszervezés szak szempontjából fontos előzménynek tekinthető, hogy a pedagógiai tanszék már a kezdetektől megkülönböztetett figyelmet fordított a hallgatók felnőttképzésre való felkészítésére. Ez fejeződött ki abban is, hogy ezen a Karon indult meg az országban először 1991-ben, felsőoktatási képesítést eredményező idegenvezető és hostess képzés érettségizett fiatal felnőtteknek, majd a 90-es évek elején a Pedagógiai Tanszék által elnyert Phare pályázat keretében a felsőfokú szakképzés, közelebbről a kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser képzés programjának a kidolgozása. A programot a tanszék irányításával, két holland főiskola (Leewarden és Breda), valamint három hazai szakközépiskola közreműködésével (Nagykanizsa, Keszthely, Budapest) konzorcium dolgozta ki. Olyan oktatási rendszert dolgoztunk ki, amely két év alatt tette megszerezhetővé a felsőoktatási szakképesítést, és aki a követelményeknek sikeresen eleget tett, az akkor még létező felvételi vizsga nélkül, szerezhetett egy évvel rövidebb idő alatt főiskolai szintű végzettséget. A pályázat keretében három szakmai könyv is készült, amelyek segítségére voltak más felsőoktatási intézményeknek, az azonos szakmai profilú szakközépiskoláknak az ilyen típusú képzés indításához. Ebből a formából fejlődött ki több szakaszban a legmagasabb szintű OKJ felsőoktatási szakképzésé. A felnőttképzés sajátosságaira felkészítéssel párhuzamosan megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a tanár és a szakoktatók képzés részeként – igaz, értelemszerűen az iskolarendszerű oktatáson belül-a közösségi nevelésre, a közösségszervezés, irányítás módszereire. Az erről készült főiskolai jegyzet, az évek során íródott esettanulmányokon alapuló elektronikus jegyzet, szöveggyűjtemények stb. ugyancsak jól adaptálhatóak a most induló közösségszervezés szakon.
Fontos profilbővítést jelentett a Karon és különösen a pedagógusképzésért felelő tanszéken, hogy sikeres akkreditációt követően 2013-ban, tehát csak néhány évvel ezelőtt nappali és részidejű rendszerben elindítottuk az andragógia alapképzési szakot. A szak, hamar népszerűvé vált egyetemünkön és ezen belül a Karon. Ezt igazolta a felvételüket kérők száma is azzal, hogy az andragógiai alapképzést 2017 szeptemberében megszüntető, de már korábban ismertté vált kormányzati döntést követően az egyetem és az ennek részét képező KVIK azon néhány felsőoktatási intézmény közé tartozott, ahol még az 2016/2017-es tanévben is elegendő számú, a szükséges pontszámaik alapján felvehető hallgatóval indulhatott egy új, bár utolsó évfolyam. A szak lényegében az új közösségszervezés alapszak elődjének tekinthető.
Az andragógia és az ezt felváltó közösségszervezés alapszak tudományterülete nem a gazdaságtudományi területhez, hanem a bölcsész, társadalomtudományi képzések körébe tartozik, tartalmát tekintve azonban több ponton kapcsolódik a Kar Turizmus- Vendéglátás és a Kereskedelem és Marketing, valamint az ezekkel szerves összefüggésben lévő tanárszakokhoz. Ez fejeződött ki már az andragógiai képzés két specializációjának, a turisztikai andragógia és a művelődésszervezés tartalmában, de ugyanígy a közösségszervezés alapszaknak is szerves részét képezi a kultúraközvetítés, a kulturális turizmus, a kulturális antropológia, kulturális kommunikáció stb. Ez a szempont is szerepet játszik abban, hogy a Budapesti Gazdasági Egyetem a közösségszervezés alapszak keretében a humánfejlesztő és a kultúraközvetítő szakirány indítását tervezi.
A Budapesti Gazdasági Egyetem karai mindig megkülönböztetett figyelmet fordítottak gyakorlatorientált, piacképes tudás átadására, az ehhez szükséges szakmai kompetenciák fejlesztésére. Ez a törekvés tükröződik a közösségszervezés szak oktatási tervében, és ennek lehetőségét teremti meg, az oktatók felkészültsége mellett az is, hogy az egyetem rendelkezik azzal a gyakorlati háttérrel, kapcsolatrendszerrel, amelyet az újonnan induló szak igényel.
A közösségszervezés alapszak indításának felelőse és alapvető szakmai, tudományos és szervezeti háttere a KVIK Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézete. Ez fejeződik ki az oktatók szakmai publikációiban, amelyek közvetve, vagy közvetlenül kapcsolódnak a szak oktatási-nevelési tartalmához és különösen az Intézet által a közelmúltban szervezett konferenciák egész sorában. Csak példaként az elmúlt években az alábbi témákban szervezett országosan ismert, külső szakemberek, valamint a tanszék és az egyetem oktatóinak közreműködésével szakmai konferenciákat:
» Innovációk a tanárképzésben (2009)
» Együttélés a jelenben és a jövőben. A roma integráció kérdései (2010)
» Szociálandragógia és turizmus (2011)
» A start vonalon. Célok, lehetőségek, nehézségek és problémák a fiatal életpályák kezdetén (2012)
» A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás (2012)
» Életmód, egészségfejlesztés az iskolában, a turizmusban és időskorban (2014)
» A módszer is tartalom. Módszertani újítások a felsőoktatásban és a szakképzésben (2015)
» Tanuljunk együtt és egymásért. Hátrányos helyzetű fiatalok az oktatásban (2015)
» Az ember társas lény! Lehet-e a közösségszervezést tanítani és tanulni? (2016.)
Az Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet, a szakon majd tanító más oktatási egységek kutatási témái, a Tudomány Napja alkalmából évenként megrendezésre kerülő egyetemi szintű konferenciák szekcióiban elhangzó előadásokról kiadott Tudományos Évkönyvekben, a kari periodikában, az Agorában, megjelentetett tanulmányok és az oktatók által írt, részben elektronikus formában rendelkezésre álló korszerű jegyzetek azt bizonyítják, hogy a Kar és ezen belül az Intézet felkészült az új szak tárgyainak oktatására, a hallgatók közösségszervező feladatok megoldására való felkészítésére.
A 6 féléves közösségszervezés szak követelményeinek sikeres teljesítése, az ezzel járó 180 kredit megszerzése, alapdiplomás közösségszervező végzettséget eredményez. Egyetemünkön, a turizmus-vendéglátás szakkal és az erre épülő vendéglátás-idegenforgalom mesterfokozatú közgazdász tanárképzéssel több ponton érintkező kulturális közösségszervező, valamint az andragógiai képzés sok elemét megtartó humánfejlesztő szakirányt indítjuk. A képzés teljes idejű nappali és részidejű levelező rendszerben tervezzük indítani.
A szak gyakorlati jellegét, az egyes tárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati jeggyel záruló szemináriumokon, gyakorlati foglalkozásokon kívül, három önálló szakmai gyakorlat kíséri. Ezek, az I. évfolyamon, egy hetet igénybe vevő intézmény látogatások, a II. évfolyam 2 teljes hetet igénylő, általános szakmai ismeretekre épülő egybefüggő gyakorlat és végül a III. évfolyamban egy hónap, a nyári időszakra is kiterjeszthető szakirányú szakképzettség szerinti gyakorlat. Az összefüggő szakmai gyakorlatok színhelyei, a szakirány függvényében, lehetnek települési önkormányzatok, oktatási és közművelődési intézmények, művelődési közösségek, információs és tanácsadó irodák, ifjúsági szervezetek és szociális intézmények, felnőttképzési és humánfejlesztő, valamint civil és egyházi szervezetek.
A kar hallgatói közvetlenül és rendszeresen az Alkotmány utcai központi épületben található központi könyvtárt, valamint a Markó utcai elektronikus könyvtárt és az egyetem Klauzál téri országos hatáskörű Idegenforgalmi Szakkönyvtárt használhatják. A központi könyvtár mintegy 94 000 könyvtári egységgel rendelkezik, amelynek részét képezik a főiskolai jegyzetek, szakdolgozatok, folyóiratok is, és részben megkapja, másrészt hozzáférést tud biztosítani az Európai Unió adatbázisához is.
A nappali hallgató rendelkezésre áll egy 300 férőhelyes Laufenauer utcai kollégium, ahová a nappali képzésre felvett vidéki hallgatók kérhetik a felvételüket.
Testnevelési, sportolási lehetőségek a kollégiumi edzőtermek és kosárlabda pálya kivételével szűkösek, de a Kar vezetése, valamint az Üzleti Szakoktató és Pedagógiai Intézet testnevelési tanszéke tornatermek, edzőhelyek bérlésével, uszodai lehetőségek megszervezésével biztosítja a hallgatók sportolási lehetőségeit.
A levelező munkarendi képzésben a szélesebben értelmezett munkaterületeken már bizonyos felnőttképzési, vagy közösségszervezési munkatapasztalattal rendelkező és/vagy munkaviszonyban lévő pályázók számára kívánunk felsőfokú szakképzettséget és végzettséget biztosítani.
A szak indításának célja kulturális, humán, közösségi típusú társadalmi és gazdaságszervező munkát végző gazdasági szakemberek képzése, aki el tudják látni művelődési, civil, egyházi, vállalkozói és non profit szervezetek, intézmények működtetését, képesek helyi közösségi szinten a művelődés, a felnőttképzés társadalmi, gazdasági helyzetének fejlesztésével összefüggő feladatok ellátását megszervezni, irányítani. A közösségszervező intézményekben, szervezetekben a humánfejlesztésben képesek közvetlen szervező, tervező, irányító feladatok megoldására, ellátására.
A szak további funkciója, felkészítés a tanulmányok mesterképzésben való folytatására.